Alapszabály, hogy a medence vizét max. 5 óra alatt át kell forgatni. Ha van egy 30 m³-es medence akkor minimum egy 6 m³/h szivattyúra lesz szükség.

Tehát 1 m³ víz átforgatásához minimum 0,2 m³/h szivattyú teljesítmény szükséges.

Hőszivattyú integrálása esetén nem nagyon kell plusz teljesítménnyel számolni, csak ha nagyon távol van a medencétől.

Szolárpanelnek használata esetén van egy nyomásveszteség, amivel kell számolni. Plusz az odavezető cső ellenállása.

A vízforgatás hatékonyabb, ha nem egyszerre, hanem a nap folyamán 2-3 kisebb időegységekben járatjuk a vízforgatót.

Az Aqualing kínálatában szereplő termékekre igaz, hogy a drágább jobb is. A termékskálánkat, 28 év tapasztalattal a hátunk mögött, úgy alakítottuk ki, hogy minden igényre tudjunk megoldást kínálni ki kerti medencéktől a közfürdőkig.

Az árakban az eltérést a teljesítmény, a felhasznált alapanyagok minősége és a beépített technológia fejlettsége határozza meg, és nem a márkanév.

A papírszűrős vízforgatók egy szűrőbetéten nyomják át a vizet, ami felfogja a vízben úszó apró szennyeződéseket. Hatékony és könnyen tisztítható, viszont korlátozott a szűrőteljesítmény, ezért gyakran kell tisztítani (főszezonban akár kétnaponta), illetve cserélni a szűrőbetétet.

A kisebb homokszűrős vízforgatókban a szűrőhomokot évente érdemes cserélni, a nagyobb tartályokban viszont 4-5 évente elég, megfelelő karbantartás mellett. Ha szűrőközegnek üveget használunk, akkor pedig egyáltalán nem kell cserélni, csak megfelelő időközönként visszamosni.

A homokszűrős vízforgatók teljesítménye általában nagyobb, így kevesebb üzemidő alatt képesek a medencék vízét átforgatni. Ezen kívül lehetővé teszik számunkra, hogy kényelmi extrákat kössünk a rendszerbe, mint például sóbontó, hőszivattyú, szolárfűtés.

A legolcsóbb megoldás a vízmelegítésre a szolártakaró. Ez egy speciális buborékos fólia, ami felfekszik a víz felszínére, és csapdába ejti a napsugarakat, ezáltal felfűti a víz felső 8-10 centiméteres rétegét, amit keringetéssel tudunk elkeverni.

Emellett éjjel nem engedi visszahűlni a vizet.

Ez a fólia vágható, és fontos, hogy a felszínre feküdjön fel, nem kell rögzíteni, beakasztani a medence szélébe. Védőtakaróként nem használható hatékonyan.

A hőszivattyúk azért forradalmian jó találmányok, mert 1 egység bevitt energiából 4-5 egységnyi fűtési energiát képesek leadni.

Nincs szükség állandó napsütésre, a hőszivattyúk 12°C felett már hatékonyan melegítik a medence vízét.

Hatékonysága függ a levegő és a medencevíz hőmérsékletétől, valamint, a homokszűrős vízforgató üzemidejétől.

Jelenleg a hőszivattyúk a leghatékonyabb, költségkímélő, és stabilan megbízható megoldások medencék vizének melegítésére.

A sóbontók hatékony, mégis költségkímélő megoldást kínálnak medencék vízének fertőtlenítésére. Használatukkal jelentős mennyiségű vegyszert spórolhatunk meg, és pontosabban tudjuk beállítani a medencevíz pH értékét.

A sóbontó elektrolízissel bontja a sót (NaCl) nátriumra (Na) és klórra (Cl). A klór azonnal feloldódik a vízben, hipoklórossavat (HOCI) képezve. Ez hatékony fertőtlenítőszerként elpusztítja a baktériumokat és az algákat, majd ismét sóvá alakul vissza.

A medence fertőtlenítéséhez szükséges klórmennyiség a víz hőmérsékletével és a víz pH-jával együtt nő.

A sóbontó könnyen beszerelhető bármilyen rendszerbe, működéséhez a medence vízébe, annak térfogatától függő jódozatlan sómennyiséget kell önteni.

A fenékürítő egy praktikus megoldás a keringtetés szempontjából, de a karbantartást is egyszerűbbé tudja tenni. A gépházban a csövezést úgy kell kialakítani, hogy a szkimmer és fenékürítő csöveit a szivattyú előtt közösíteni kell. Így akár a szkimmer alatti vízállásnál is tud keringeni a medence vize anélkül, hogy a szivattyú szárazon járna. Emellett a fenéken lévő szennyeződések elszívása is egyszerűen megoldható.